A legtöbb európai országban az elmúlt évben érdemben csökkent a lakásárnövekedés üteme, míg több helyen a korábbi áremelkedés kisebb csökkenésbe váltott. Mindez a lakások elérhetőségének javulását hozhatja el. Az MNB legújabb Lakáspiac Jelentése alapján azt néztük meg, hogy mi történt az uniós országok lakásáraival az utóbbi két évben, illetve az egyes fővárosokban hány évnyi jövedelem szükséges egy 75 négyzetméteres lakás megvásárlásához.
Ukrajna támogatása alapvető fontosságú a Visegrádi négyek biztonsága számára, ugyanakkor emberi szempontból is természetes álláspont – jelentette ki a cseh államfő szerda délután a visegrádi államfői csúcstalálkozó utáni sajtótájékoztatón a prágai Hradzsinban.
Ukrán startupokat is vár a Design Terminal Visegrádi régióra kiterjedő startup ösztöndíj programja - tájékoztatta az innovációs ügynökség a Portfolio-t. A V4 Startup Force, a régió első hálózatépítő startup ösztöndíjprogramja 2018-ban indult a Nemzetközi Visegrádi Alap támogatásával.
Az olajpiacot érintő szankciók és egyéb politikai kockázatok rámutatnak az energiaportfoliók diverzifikációjának szükségességére, valamint arra, hogy áttérjünk a fenntarthatóbb és alacsonyabb szén-dioxid-kibocsátású energiaforrásokra. A visegrádi országok esetében is látszik már, hogy gyorsan elkezdődött a leválás az orosz olajimportról, de még további kihívások látszanak ebben a folyamatban - ismertette Marik Gyula, a Shell Hungary Zrt. kelet-közép-európai régió beszerzési vezetője a Portfolio Energy Investment Forum 2023 konferenciáján. A szakértő bemutatta a cég nemzetközi és magyarországi beruházási terveit is, amely erre a speciális helyzetre reagálnak.
Megkezdődtek az ellenőrzések, miután Pozsony az illegális bevándorlók miatt ideiglenesen felfüggesztette a schengeni egyezmény alkalmazását - számol be az Infostart.
Ausztria csatlakozik Csehországhoz és Lengyelországhoz, és szerda éjféltől ellenőrzéseket vezetnek be a Szlovákiával közös határszakaszon.
Az elmúlt három évtizedben a sörpiac gyors globalizációs folyamaton ment keresztül. A sörgyártás mára erősen oligopolisztikus piacként jellemezhető, amelyet a nagy multinacionális vállalatok uralnak. Megfigyelhető azonban egy új piaci szegmens megjelenése ebben a technológiailag érett iparágon belül. Az elmúlt két évtizedben jelentősen nőtt a kisüzemi sörfőzdék száma. A kézműves sörágazat terjeszkedése azonban időben és térben is egyenlőtlenül oszlott meg az Egyesült Államokban és azon kívül. Bárhol is történt a terjeszkedés, a kézműves sörök forradalma néhány közös vonással jár, bár eltérő időzítéssel és formában. A kézműves sörfőzdék elindítása viszonylag alacsony bérű és alacsony belépési költségű tevékenységnek tekinthető, amely jó lehetőség a mikro- és kisvállalkozások számára. A sör előállítási költségei általában meglehetősen stabilak, kivéve a komló és az energia inputok árait, amelyek ingadozóbbak. Az egyéb költségek olyan tényezőkhőz kapcsolódnak, mint például a helyi munkaerőköltségek és a vízárak. A helyi hagyományok és mozgalmak kihasználják a globális sörpiac mélyreható változásait, és új üzleti tapasztalatokat halmoznak fel. A kérdés az, hogy ezek a közös vonások azonosíthatók-e és milyen mértékben Magyarországon.
Több cikkben is foglalkoztunk már azzal, hogy milyen okok állnak a magyarországi lakásárak visszaesése mögött. A magyar folyamatok azonban nem térnek el jelentősen Európa többi országától sem. Az uniós tagállamok lakásárindexe a tavalyi utolsó negyedévben másfél százalékkal csökkent és bár vannak országok, ahol még mindig tart az emelkedés, a magyarországinál nagyobb csökkenések is szép számmal előfordulnak.
A világjárvány nehézségeiből alig felszusszanva, újabb kihívásokkal találták szembe magukat a jegybanki döntéshozók. A járvány alatti gazdaságélénkítő monetáris és fiskális intézkedések megnövelték a pénzbőséget, keresletet, az elmúlt periódusban pedig globális szinten beindult az áremelkedés. Bár globálisan, illetve regionálisan is hasonló okok mozgatják az inflációt, régiónkat tekintve számos különbség fedezhető fel az infláció lefutásában. A visegrádi országok, valamint Románia inflációs folyamatának lefutását összehasonlítva számos olyan szempont kiemelhető, mely ezen különbségeket eredményezte. Ebben a cikkben ezeket gyűjtöttük össze a folyamat jobb átláthatósága érdekében.
Közép-, Kelet- és Délkelet-Európa (CESEE) gazdaságai ellenállónak bizonyulnak az ukrajnai konfliktus ellenére, amely jelentős lassulást okozott a gazdasági tevékenységben. Egész Európában csak két állam süllyedhet recesszióba: Magyarország és a szankciókkal büntetett Oroszország - számolt be a Bécsi Nemzetközi Gazdasági Kutatóintézet (wiiw) téli előrejelzésében.
Budapesten találkoztak egymással a visegrádi országok közlekedési államtitkárai és miniszterhelyettesei, akik többek között a nagysebességű vasúti összeköttetések előkészítésének felgyorsításáról, összehangolásáról és az ukrán gabonaexport hathatósabb elősegítéséről állapodtak meg - tette közzé Vitézy Dávid, közösségi oldalán.
Magyarország három helyet lépett előre a legfrissebb nemzetközi versenyképességi ranglistán - közölte hétfői Facebook-bejegyzésében Varga Mihály pénzügyminiszter.
A közép-európai országok közül a magyar gazdasági fejlődés az egyik leginkább külföldi tőkére alapozott. Hazánkban a vállalkozások árbevételének és termelésének 53%-át a külföldi tulajdonú vállalatok adták 2019-ben és a feldolgozóiparban ez az arány 73% volt az Eurostat adatai szerint. Köztudott, hogy a legjelentősebb befektetők nálunk a német vállalatok, de az utóbbi években egyre több ázsiai (dél-koreai) multinacionális cég is megjelent hazánkban.
Megkezdődött a kelet- és közép-európai NATO-tagországok államfői találkozója pénteken Bukarestben. Az úgynevezett Bukaresti Kilencek (B9) csúcsértekezletén Magyarország képviseletében Novák Katalin köztársasági elnök vesz részt.
Írásomban nemzetközi összehasonlításokra is támaszkodva igyekszem továbbgondolni a hazai béralakulásról a Portfólión 2018-ban folytatott, és a közelmúltban új szempontokkal kiegészült eszmecserének egy eddig mellőzött vonatkozását: nemzetgazdasági szinten mennyivel nőhettek a nettó bérek? Áttekintésem a 2010 és 2019 közötti időszakot fedi le, az összehasonlításban pedig a másik három visegrádi ország szerepel.
1. Cikksorozatom első részében rámutattam, hogy arra az egyszerűnek látszó kérdésre, hogy hogyan alakultak a hazai bérek a 2010-es években, két merőben ellentétes választ adható attól függően, hogy a bérekre vonatkozó adatforrások közül melyikre támaszkodunk.
2. A második részben a fogalmi tisztázás után bemutattam, hogy a 2010-es években Magyarországot a többi visegrádi országhoz viszonyítva a különböző bérmutatók alakulását tekintve sajátos mintázat jellemezte, és a bérmutatók közötti különbség példátlanul nagy volt, és így a bérstatisztika más mutatókkal, például a termelékenységgel is ellentmondásba került.
3. A harmadik részben azzal foglalkoztam, hogy valójában mekkora lehetett a nettó bérek növekedési üteme Magyarországon, eközben igazoltam, hogy a kereseti (IMS) statisztika magas bérdinamikái nem fejezhetik ki hűen a valódi gazdasági folyamatokat.
Cikksorozatom negyedik, utolsó részében a statisztikai "anomália" lehetséges okait veszem számba, illetve ajánlásokat teszek, amelyek a kereseti statisztikákat a felhasználók számára hasznosabbá tehetik.
Írásomban nemzetközi összehasonlításokra is támaszkodva igyekszem továbbgondolni a hazai béralakulásról a Portfólión 2018-ban folytatott, és a közelmúltban új szempontokkal kiegészült eszmecserének egy eddig mellőzött vonatkozását: nemzetgazdasági szinten mennyivel nőhettek a nettó bérek? Áttekintésem a 2010 és 2019 közötti időszakot fedi le, az összehasonlításban pedig a másik három visegrádi ország szerepel.
1. Cikksorozatom első részében rámutattam, hogy arra az egyszerűnek látszó kérdésre, hogy hogyan alakultak a hazai bérek a 2010-es években, két merőben ellentétes választ adható attól függően, hogy a bérekre vonatkozó adatforrások közül melyikre támaszkodunk.
2. A második részben a fogalmi tisztázás után bemutattam, hogy a 2010-es években Magyarországot a többi visegrádi országhoz viszonyítva a különböző bérmutatók alakulását tekintve sajátos mintázat jellemezte, és a bérmutatók közötti különbség példátlanul nagy volt, és így a bérstatisztika más mutatókkal, például a termelékenységgel is ellentmondásba került.
3. A cikksorozat mostani részében azzal foglalkozom, hogy valójában mekkora lehetett a nettó bérek növekedési üteme Magyarországon.
Videót is közzétettek az esetről.
Az orosz-ukrán háború fontosabb eseményeiről ebben a cikkünkben számolunk be.
Az amerikai haderő egyik legfrissebb fejlesztése.
Értékes fegyverek estek ki a szolgálatból.
Sorra lepleződnek le a kémek.
Ki nyer? Az amerikai kormány vagy a ByteDance?
Kaiser Ferenc, az NKE docense a Portfolio Checklistben értékelte az Ukrajnának jóváhagyott új segélycsomagot.
Mekkora a baj a luxusiparban?
